Fényszóró

Az autó fényszórói a külső világító testek csoportjába tartoznak.

Járműveken már az 1880-as évek végén is használtak világító testeket, igaz a fény forrása acetilén gáz vagy valamilyen olaj volt.

Az 1890-es években már megjelenket az elektromos világítótestek, de a technológia nem volt elég erős, hogy leváltsa az acetilént.

Olyan cégek, mint a Prest-O-Light és a Corning Conophore a hagyományos acetilén fényszórókat egy értékes alkatrésszé fejlesztették. A Prest-O-Light kitalált egy hatékony tárolási és szállító rendszert az acetilén gázhoz, egy belső kapcsolóval pedig be lehetett gyújtani a fényszórókat.

A Corning Conophore a fény visszaverésével és a fokússzal kísérletezett. 1917-ben egy Corning fényszóró már 150 méterről meg tudott világítani egy közlekedési táblát.

Az első elektromos fényszóró 1898-ban debütált a Columbia Electric autón. Az elektromos fényszórók elterjedésének 2 akadálya volt. Az elektromos világítótestek nagyon rövid élettartama. A másik kihívás a nem túl nagy viszont egy Edison féle izzószálas fényszóró müködéséhez elég erős áramfejlesztők hiánya.

1904-ig a Prest-O-Light acetilén lámpáival szerelték a járműveket. 1908-ban a Peerless-nél az elektromos fényszóró széria tartozék volt. 1912-ben a Cadillac bevezette a Delco-féle gyújtás- és világító rendszerét, ez volt az első modern gépjármű elektromos rendszer.1940-re az autógyártásba beszívárgott a zárt fényszóró technológia. A világon sok gyártó használta a zárt fényszórókat, egészen a halógén fényszórók téhódításáig. A halogén izzók hosszabb élettartalmúak és fényesebb világítást biztosítanak.

A következő évtizedekben egyre gyorsabban fejődtek az új technológiák az autógyártók és a felhasználók igényeihez igazodva. Megjelentek a Xenon és a LED fényszórók.

A fényszórókat felépítés szerint 4 csoprortba osztjuk: a fényszóró ház, a fényforrás, a búra és az optikai elemek.

Parabolatükrös fényszóró:

A fényforrás (pl. halogén izzó) az egyik gyújtópont, a másik a végtelen. A parabolatükrös reflektoról visszavert fénysugarak gyakorlatilag párhuzamosaké es a bordázott fényszóró búra megfelelő helyre irányítja azokat. Hátránya a nagy helyigény és, hogy viszonylag kis területet világítanak be.

Vetítőlencsés (projectoros) fényszóró:

Kisebb helyet foglaló megoldás és a tervezőknek is nagyobb szabadságot adott. Itt a parabola helyett elipsziod alakú a reflektor tükör. A ffénysugarakat egy lencse (projektor) irányítja a megfelelő irányba. Sokkal nagyobb területet világítanak be, viszont a magasabb fényerő jobban vakíthatja a szembe jövő autóst.

Szabadformájú free-form fényszóró:

Itt a reflekotor különböző formájú alakzatokból áll. Mindegyik tükrözödő felületetet számítógép segítségével állítanak be, hogy onnan a megfelelő irányba haladjon a fény. A mai autótipusoknál jellemzően ezeket a fényszórókat alkalmazzák, mert óriási szabadságot ad a formatervezőknek és jobb megvilágítást a felhasználónak.

Gázkisüléses fényszóró (xenon fényszóró):

Nem izzószálas fényforrásból jön a fény, hanem egy ívból, ami egy gáztérben jön létre 2 elektróda között. A fényereje több, mint a háromszorosa halogén izzókéhoz képest. A gyári fényhőmérséklet 4300K és 6000K.

LED fényszóró:

A fény a LED diódákból érkezik, egyenként is vezérelhető fényerővel. Napjainkba széria a középkategóriában is.

Lézer fényszóró:

Az Audi R8-ban debütált elöször utcai autóban, 600 m távolságra is világít.

Ez még inkább a jövő, mint a jelen.